Az államfői hivatal tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy bírósági eljárást kezdeményezzen Corneliu Vadim Tudor ellen amiatt a kijelentése miatt, mely szerint Romániában - Iliescu előző országlása idején, 1994 és 1996 között - Hamasz-terroristákat képeztek volna ki. Vadim kijelentette: nem 30 terroristát képeztek ki SPP- táborokban - mint azt először állította -, hanem 108-at! Azt is közölte, hogy amennyiben mind a 108 Hamasz-gárdistát törvény elé idézik Romániában, ő is hajlandó lemondani parlamenti mentelmi jogáról és megjelenni a bíróságon. - Marius Oprea a Romania Libera szept. 20-i számában azt írta, hogy az 1990 és 1996 közötti periódus megannyi csempészbotrányának szálai, melyek arab fantomcégekhez és az akkori Iliescu-rendszer megannyi korifeusához kötődnek, és melyek révén hatalmas összegek jutottak külföldre, nagy valószínűséggel Oszama bin Laden nevéhez is hozzákapcsolhatóak. Corina Cretu, az államfő szóvivője bejelentette: az elnöki hivatal elvárja, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot Oprea cikke miatt a lap és a szerző ellen. A szóvivő szerint "egy olyan anyagról van szó, amely súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, a terroristák fiskális paradicsomának tüntetve fel az országot, és amely szigorúan titkos dokumentumokat szolgáltatott ki a nyilvánosságnak". /Szilágyi Aladár: Vadim "kedvesebb", mint Oprea? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./
2003. május 30.
A kommunista rendszer elnyomó szerveiben szolgálatot teljesítő egykori tisztségviselők eltávolítását kéri a volt államfő. Emil Constantinescu kijelentette: előléptetésben részesültek azok az ügyészek, akik az 1990-es Egyetem téri tüntetések idején lefolytatták a vizsgálatokat.Emil Constantinescu és Marius Oprea történész szerint a kommunista rendszer politikai rendőrei a rendszerváltás után kulcsfontosságú pozíciókba kerültek, és ma is megtalálhatók a Belügyminisztérium egységeiben és az igazságügyi rendszerben. Sajtótájékoztatójukon példaként említették Marian Urechét, a Szekuritáté belbiztonsági osztályának helyettes vezetőjét, aki jelenleg az Igazságügyi Minisztérium Védelmi és Korrupcióellenes Független Szolgálatát (SIPA) vezeti. Marius Oprea 1990 után több könyvet írt a Securitate-ról - többek között az 1987-es brassói munkástüntetés leveréséről -, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően pedig olyan dokumentumokat jelentetett meg a sajtóban, amelyek bizonyítják, hogy magas tisztségekben lévő egykori szekusok kapcsolatban álltak terrorszervezetekkel, többek között az al-Kaidával. Ugyanakkor eltávolították azokat az ügyészeket, akik az 1996-os hatalomváltás után olyan dossziékon dolgoztak, mint a Szekuritáté bankszámláinak vagy a Jugoszláviával szembeni ENSZ-embargó megsértésének ügye. A volt elnök úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatás engedékenyen bánik a Nagy-Románia Párttal (PRM) és annak vezetőjével. "Corneliu Vadim Tudor megrögzött bűnöző, akivel egy kézre játszik a Legfelsőbb Bíróság" - jelentette ki Constantinescu, aki szerint csak azzal magyarázható a PRM-elnök több száz perének története, hogy a bíróság együttműködik a volt Szekuritáté és a kommunista nómenklatúra tagjait tömörítő alakulattal. A volt államfő kérte egy parlamenti bizottság felállítását, amely kivizsgálná a jelenleg is tisztségben lévő volt szekusok ügyét. /Szőcs Levente: "Tovább él a Szekuritáté és a Milícia" . = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2003. június 5.
Az Aspera Alapítvány, a Román Jelenkori Történeti Intézet és a Történelmi Múzeum szervezésében Amink volt, és nem vesztettük el: az emlékezet címet viselő történelmi vitafórumra került sor jún. 4-én Kolozsváron. Az értekezleten történész-kutatók és a kommunista rendszer egykori ellenzéki személyiségei vallottak arról, hogy a szekuritáté által dominált Románia még mindig él és virágzik. A fórumot Ioan Piso múzeumigazgató nyitotta meg. - Mivel Romániában a kommunizmus és a totalitarizmus pere még mindig várat magára, kétséges számomra az ország erkölcsi jövője - mondta. Mircea Ivanoiu, a Transilvania Tudományegyetem professzora bemutatta a www.memoria.ro oldalt, amelyen az elmúlt rendszer visszaéléseivel kapcsolatban kaphatnak információt az érdeklődők. A Román Jelenkori Történeti Intézet három fiatal kutatójának értekezése: Marius Oprea, Stejarel Olaru és Nicolae Videnie döbbenetes tények sorozatával bizonyította a hallgatóság előtt, hogy mennyire nehéz még mindig hozzájutni azokhoz a dossziékhoz, amelyek a kommunizmus éveinek sötétebb/ismeretlenebb időszakaira deríthetnek fényt. - Még ma sem tudni, hogyan működött a külföldre emigráltak likvidálására alakult Z csoport - jegyezte meg Olaru. Doina Cornea visszaemlékezései után Iulius Filip beszélt múltjáról, akit a nyolcvanas években zártak be rendszerellenes propaganda vádjával, és aki életét az 1965-89 közötti időszak politikai rendőri tevékenységének felderítésére fogja áldozni. Az 1987. évi brassói munkáslázadás két vezetője, Florin Postulachi és Iacob Danut beszámolt arról, de az őket megkínzó szekusok nevét tartalmazó dossziékat még mindig rejtegetik előlük. /Szabó Csaba: A szabadságért naponta meg kell harcolni. Vitafórum Románia vörös közelmúltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2003. július 9.
Júl. 20-22. között zajlott Nagyszebenben a "Sztálinista kisebbségpolitika Románia és Magyarország" című nemzetközi konferencia. A szervező a Ludwig-Maximilian müncheni egyetem volt. A résztvevők sok helyről érkeztek: a Kelet-Európa Intézettől Németországból, a Tel-Aviv-i egyetem kutatóközpontjaiból, a bolognai egyetemről, a moszkvai egyetemről, Münchenből. A hazai kutatók Bukarestből (Román Jelenkor Kutatóintézet és Román Akadémia), Temesvárról (Harmadik Európa Alapítvány), Kolozsvárról (Babes-Bolyai Tudományegyetem) érkeztek. Az Erdélyi Múzeum Egyesület részéről Nagy Mihály adott elő, a Sapientia EMTE részéről Gagyi József. Marosvásárhelyt Novák Zoltán bolyais történelemtanár képviselte. A résztvevők összetételéből adódóan a magyar, zsidó és német kisebbségek szempontjából tárgyalták mindezt. Tatiana Pokivailova (moszkvai egyetem, Balkanisztika Intézet) beszámolója szerint a második világháború időszakában létezett egy olyan elképzelés, hogy Erdély szovjet befolyás alatt önálló országgá válik. A Groza- kormány megalakulása miatt a másik terv került előtérbe, nevezetesen Románia a Szovjetunió javára "lemond" Besszarábiáról és Bukovináról, helyette megkapja Erdélyt. Ehhez hozzájárult, hogy Magyarországon a választásokon nem a kommunisták győztek, így Sztálin jóindulata inkább a kommunista vezetés alatt álló Románia fele fordult. Ottmar Trasca (Román Akadémia, Történettudományi Intézet, Kolozsvár) az 1940- 44 közötti román-magyar kapcsolatokat tekintette át. Ezek gyakorlatilag a bécsi döntés miatt állandó ellenségeskedésből álltak, amelyeket időről időre német-olasz vegyes bizottság próbált rendezni, nem sok sikerrel. Virgiliu Tarau (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Jelenkor Tanszék) és Novák Zoltán (Bolyai Líceum, Marosvásárhely) ugyanarról a tárgykörről értekeztek: a kommunista párt kiépítése és az ebben való nemzetiségi részvétel. Következtetésük hasonló volt: az első időszakban (1944-1949) a kisebbségek nagy számban iratkoztak be a pártba, míg a román lakosság magatartása inkább tartózkodó volt. Ennek oka, hogy a főleg zsidó nemzetiségűek számára az előző korszak kisebbségellenes politikája után a kommunizmus volt az egyetlen létező alternatíva amely felé fordulhattak. 1949-től egyre nőtt a román nemzetiségűek aránya a pártban, ők kerültek többségbe. Lönhart Tamás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Jelenkor Tanszék) előadása a Magyar Népi Szövetség 1946. évi romániai választásokban való szerepét mutatta be. Stefano Bottoni (bolognai egyetem) a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáról beszélt. 1952-ben a készülő román alkotmány tervezetét Sztálin átjavította és - szovjet mintára - belefoglalt egy, a magyaroknak kijelölt autonóm tartomány megalakítását előirányzó cikkelyt. Ez ellen a legmagasabb szintről jövő határozat ellen nem volt apelláta, a román alkotmányba belefoglalták és végre is hajtották. Gagyi József (Sapientia EMTE) előadásában a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásának lakossági reakcióját mutatta be. A lakosság nagy része egy kis Magyarország feltámadását látta a tartomány megalakításában. Ennek megfelelően a román lakosság alaptalan félelemmel, a magyar pedig túláradó lelkesedéssel reagált a hírre. Egyik kiemelkedő előadás Marius Opreaé (Román Jelenkor Kutató Intézet, Bukarest) volt, aki "Nemzeti kisebbségek a Szekuritátéban" címmel tartotta előadását. Először az 1990 után megjelent szakirodalmat elemezte, bemutatva, hogy ezeket főleg volt szekuritátés tagok írták, akik azt próbálják bizonyítani, hogy a Szekuritáté kegyetlenkedéseit a nemzeti kisebbségekhez tartozó tagok követték el. Az előadó szerint ez nem igaz, ennek a szervezetnek a tagjai a párt utasításait hajtották végre, a nemzetiségi hovatartozás nem számított. Elhangzik az a vád is, mely szerint ebben a titkosrendőrségben a nemzeti kisebbségek tagjai túlreprezentálva voltak. Ezzel szemben a Szekuritáté személyi iratai szerint abban az időszakban, amikor a nemzeti kisebbségekhez tartozók aránya a legmagasabb volt, a Szekuritáté állományának túlnyomó része, kb. 83 %- a volt román nemzetiségű. A nemzeti kisebbségek aránya aztán gyorsan csökkent, főleg Ana Pauker, Vasile Luca és Teohari Georgescu pártból való kizárása után. /László Márton: A szebeni nemzetközi történelemkonferencia - összegzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2005. június 24.
A titkosszolgálatok esküsznek arra, hogy nem foglalkoznak Marius Oprea történésszel, adta hírül az Adevarul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24.
2005. december 8.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatéves tevékenysége szinte teljesen fölösleges volt, ezért a működését szabályozó 1999/187-es törvényt módosítani kell – ezt a következtetést vonták le a Pro Democratia Egyesület által december 7-én Bukarestben szervezett kerekasztal résztvevői. Köztük volt Ticu Dumitrescu, a jogszabály megalkotója is. Mint mondta, a legnagyobb baj a „nemzetbiztonság” fogalmának bevezetése volt és az, hogy Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke e kifejezés mögött keresett menedéket. „Hogyan engedhette meg magának Onisoru úr, hogy, a büntetőjogi törvényeket megkerülve, aláírjon olyan iratokat, amelyekben elismeri: nagyon rövid idő alatt százezernél több dossziét vizsgált át és ezeket a nemzetbiztonság védőszárnyai alá helyezte?” – tette föl a kérdést Ticu Dumitrescu a titkosított szekusdossziékra utalva. A CNSAS megreformálásra szorul. A módosító törvénytervezetet már benyújtották. Marius Oprea történész leszögezte: szerinte a szekusok most is köztünk vannak, villákban laknak, üzleteket működtetnek és vezetőtanácsok tagjai. Cristian Parvulescu mindezek ellenére kijelentette: reméli, megkapják a kellő támogatást a Szekuritáté leleplezéséhez. /Gujdár Gabriella: CNSAS-reform és szekustörvény-módosítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Számos civil szervezet a szekusdossziékat átvilágító bizottság (CNSAS) elnökét, Gheorghe Onisorut és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) vádolja az irattár feltárása terén elért gyenge eredményekért. A Pro Demokrácia szervezet nyilvános vitáján mind a civil szervezetek, mind a CNSAS egyes tagjai elégedetlenségüknek adtak hangot a bizottság működésével kapcsolatban. Legtöbb vád a bizottság elnökét és a SRI-t érte, kifogásolták ugyanis, hogy a hírszerző szolgálat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadja egyes dossziék átadását a bizottságnak. A SRI döntése nyomán több tízezer dosszié hozzáférhetetlen a CNSAS számára. Változtatni kell a jelenlegi törvényen, a liberális párt már be is nyújtotta az erre vonatkozó módosító törvényjavaslatot. Radu Stroe liberális párti szenátor elismerte, tévedés volt Onisorut jelölni a bizottság élére. A Krónikának nyilatkozva Gheorghe Onisoru nevetségesnek minősítette az őt ért vádakat, és elmondta, mandátuma alatt tizenhárom kilométernyi dosszié került át a SRI-től a CNSAS-hez. Onisoru nem találta furcsának, hogy a SRI több tízezer dosszié átadását megtagadja, szerinte ugyanis ezek valóban nemzetbiztonsági ügyek. /Farcádi Botond: Kereszttűzben a CNSAS elnöke. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2006. január 19.
A Pro TV műsorának két fiatal történész volt a vendége: Marius Oprea és Stejarel Olaru, könyvük megjelenése alkalmából. A téma: a Szekuritáté és a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi kapcsolata. A szerzők világossá tették, hogy az ,,illetékesek” nem vagy csak nagyon ritkán bocsátják rendelkezésükre a dokumentumokat. Valami elképesztő titokmánia uralja ma is az Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Amikor kikérték a Stasival kapcsolatos dokumentumokat, több esetben is olyan választ kaptak, hogy ezek nem léteznek vagy titkosak. Ugyanakkor Berlinben a Stasi levéltárában hozzáférhettek román nyelvű dokumentumokhoz is. Mind Gheorghe Gheorghiu-Dej, mind Nicolae Ceausescu uralma alatt a politikai rendőrség, a kémszervezet élénk kapcsolatokat ápolt a ,,testvéri” országok megfelelő szerveivel. A két történész elmondott egy különös esetet: valamikor az ötvenes évek elején letartóztattak és elraboltak Berlinben egy német állampolgárt, Romániába hozták, három évig folyt a kihallgatása. Három év kihallgatás és a verések után váratlanul kiderül a tévedés: a delikvens, akit Berlinből elraboltak és illegálisan tartottak fogva, nem az a személy, akit keresnek. Kiengedték, a családnak azonban meghagyták, hallgassanak az ügyről. Amikor erre a személyre vonatkozó adatokat kérték ki az SRI-től, a hivatal azt válaszolta, hogy számukra a szóban forgó név ismeretlen. Amikor azonban nyomtatásban is megjelent a rémregénybe illő eset, kiderült, mégiscsak létezik a dosszié. /Bogdán László: A szeku és a Stasi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2006. március 29.
Werner Sommerauer brassói forradalmárt, az 1987-es kommunistaellenes munkástüntetés résztvevőjét és Marius Oprea történészt 2002-ben perelte be becsületsértésért Ristea Priboi volt képviselő. Priboi volt szekustiszt március 28-i fellebbezésének helyt adva az ügyet újratárgyalják. Marius Oprea történész és Stejarel Olaru könyve az 1987-es brassói eseményekről 2002-ben jelent meg. Ebben Werner Sommerauer arról nyilatkozott, hogy Ristea Priboi szociáldemokrata párti képviselőben ráismert hajdani kínzójára. Sommerauer állítását több brassói forradalmár is megerősítette. Priboi ezután lemondott a Külföldi Hírszerző Szolgálat parlamenti bizottságának elnöki tisztségéről. Később Sommerauert és Opreát becsületsértés vádjával beperelte. Bukarest 1. kerületének törvényszéke alapfokon felmentette a vádlottakat, az ügy átkerült Ploiesti-re, ahol március 28-án újratárgyalást rendeltek el. „Számomra világos, hogy ez a per megrendezett színjáték. Meghurcoltak, ráment az egészségem és a családom nyugalma is” – mondotta Werner Sommerauer. Florin Postolachi, a brassói November 15. Egyesület elnöke szerint az ügy azt bizonyítja, hogy a hazai igazságszolgáltatás működésképtelen. /Bartha Réka: Ristea Priboi diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2006. április 21.
A román állam hivatalos dokumentumaként fogják tekinteni azt a jelentést, amelyet a kommunista diktatúra elemzésére létrehozott elnöki bizottság ad ki, jelentette ki Traian Basescu államfő. Április 20-án ült össze először Bukarestben a kommunista rendszert vizsgáló történészekből, politológusokból álló testület. A kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottságot Basescu hozta létre azt követően, hogy azt nyilatkozta: csakis egy szakemberekből álló csoport által, tudományos igénnyel elkészült dokumentum alapján hajlandó elítélni a kommunizmust. A kutatócsoportot Vladimir Tismaneanu történész, politológus vezeti. /Novemberre várható a kommunizmusról szóló jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a bizottság tagja elmondta, a testület kivizsgálja a romániai nemzetiségek, köztük a magyarság ellen elkövetett kommunista bűnöket is. Marius Oprea vezeti azt az intézményt is, amelyet korábban a kormányfő hozott lére, és amely szintén a kommunizmus bűneinek feltárását tűzte ki célul. /I. I. Cs.: Hivatalosan is elítélik a kommunizmust. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet elnöke, a kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottság tagja a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Szekuritátén belül létezett egy külön ügyosztály, amely a kisebbségek problémájával foglalkozott. Nemcsak a magyar kisebbségről van itt szó, hanem a zsidókról, de a többi nemzeti kisebbségről is. A nemzeti közösségeket igenis megfigyelték ezen minőségük alapján. – Doina Cornea asszony visszautasította a tagságot azzal, hogy ez a bizottság politikai játszmát szolgál. Vladimir Tismaneanu, a bizottság elnöke nem tekintheti meg a titkos bizonyítékokat, mert nem román állampolgár. A bizottság tagjai külön-külön, csak nagyon hosszadalmas folyamat végén tudják megszerezni a titkos dokumentumokat. /Isán István Csongor: Törvényességi problémákba ütközünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2006. április 21.
Romániában a 2004-es kormányváltást követően váltak tevékenyebbekké a kommunizmus elítélését sürgető mozgalmak, elsősorban a még a választások előtt megalakult Koalíció Egy Tiszta Parlamentért nevű ernyőszervezet. Ezek élén a civil társadalom hangadó személyiségei álltak, többek között Sorin Iliesu, a Társadalmi Dialógus Csoport tagja, aki 2005 áprilisában Kiáltvány Romániáért címmel felhívást tett közzé, amelyben a kommunizmus perét szorgalmazta. Többek között ennek hatására hozta létre – kormányhatározat révén – a Tariceanu-kabinet 2005. december 21-én a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézetet, amelynek élén Marius Oprea történész, a miniszterelnök tanácsadója áll. Romániában ez volt az első jelentős intézményes lépés a kommunizmus elítélése felé. Idén márciusban Sorin Iliesu és csoportja közvetlenül Traian Basescuhoz fordult azzal a kéréssel, hogy az államelnöki hivatal nevében, ünnepélyes keretek között, a parlament együttes ülésén felszólalva ítélje el a kommunizmust. Az elnök többször is elhárította a felkérést, mondván: mindaddig ezt a lépést nem teszi meg, amíg szakemberekből álló testület össze nem állítja a kommunizmus bűneinek „dokumentációját”. /Cs. P. T.: A „civil nyomás” tette meg hatását? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2006. június 23.
Világos és egyértelmű törvények szükségesek ahhoz, hogy bekövetkezzen a társadalom erkölcsi megtisztulása a kommunista rendszer „maradványaitól” – jelentette ki Marius Oprea történész, a kormányfő biztonsági tanácsadója. A kommunizmust kutató történész a Nemzeti Liberális Párt (NLP) meghívására érkezett Kolozsvárra, és vett részt azon az értekezleten, amelynek témája az elmúlt rendszer elemzése volt. A történész az erkölcsi megtisztulás első lépésének tekinti a Ticu-törvény módosítását, amely arra kényszeríti a titkosszolgálatokat, hogy azok átadják az átvilágító bizottságnak archívumaikat. Tájékoztatása szerint 1989-ben, a „rendszerváltás” évében 136 ezer besúgó tevékenykedett az országban, összességében pedig számuk mintegy 400 ezerre tehető. Oprea hangsúlyozta: az egykori besúgók egy része jelenleg is aktív, a rájuk vonatkozó iratcsomókat pedig nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosították. Oprea elfogadhatatlannak tartja azt, hogy mindmáig nem történt meg az egykori politikai elítéltek hivatalos rehabilitálása. Köztudott, hogy jelenleg is vannak olyan aktív ügyészek és bírók, akiknek a kezéhez vér tapad. /P. A. M.: Erkölcsi megtisztulást sürget Oprea. Gyilkos rendszer volt a kommunizmus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2006. július 6.
Tariceanu miniszterelnök tanácsosa, Marius Oprea, aki jelenkori történész is, azt állítja: Romániában legalább tízezer, de lehet, hogy húszezer olyan vezető van, aki hajdanán együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel, a Secutitatéval. (Hirszerzo.hu) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2006. július 19.
A Civic Media Egyesület kezdeményezését, melynek célja a romániai sajtó és a civil szféra átvilágítása, az Új Magyar Szó is felkarolta, s a „Tiszta hangok” elnevezésű akciót segítendő a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok felelős kiadóit, igazgatóit, főszerkesztőit és főszerkesztő-helyetteseit, esetenként vezető szerkesztőit, főmunkatársait és publicistáit, illetve a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) ügyvezető tanácsát javasolta átvilágításra. 1989 decemberében a Szekuritáté megszűnt, teljes iratanyaga a hadsereg felügyelete alá került. 1990 januárjában a Temesvári Nyilatkozat 5. pontja próbálta az átvilágítást életbe léptetni, de ez az akkori politikai légkörben teljesen lehetetlen volt. 1996-ig a kommunista párt örökösei megakadályoztak mindent, ezalatt a Szekuritáté volt tisztjei részben megsemmisítették, részben elrejtették és kiválogatták a szerintük érdekes dossziékat. A Demokratikus Konvenció 1996-os választási győzelme sem hozott igazi fordulatot. 1999-ben azután egy országos bizottságot hoztak létre /CNSAS/, melynek feladata a hírhedt Szekuritáté archívumát vizsgálni, magas tisztségeket betöltő embereket átvilágítani. A témával foglalkozó, úgynevezett Ticu-törvényt valósággal „kiherélték” a pártok a parlamentben, majd a bizottság liberális párti támogatást élvező elnökét, Constantin Ticu Dumitrescut volt politikai bebörtönzöttet is megbuktatták. A CNSAS-nak nem igazán sikerült lelepleznie senkit: öt esztendő alatt tizennyolc magas rangú szekus tiszt akadt horogra, közülük tizennégy halott… Cristian Parvulescu politológus szerint a tisztázás egyik legnagyobb akadálya, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytatta a megfigyeltekről a Szekuritáté által megkezdett követési dossziék bővítését, és a régi besúgók többségét 1989 után újra aktivizálták, ők viszont nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva nem elővehetők. Az átvilágítást nehezíti, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának iratanyaga a hadsereg birtokában van. Ezt ötven évre titkosították. Csendes László, az RMDSZ-támogatást élvező CNSAS-tag szerint az átvilágításra kapott dossziékat eleve szűrve kapják kézhez. Dossziéeltűnések is vannak. Marius Oprea történész, aki 1998 és 2000 között Constantinescu elnök tanácsadója volt, akkor látta is szekusdossziéját. Mikor a Ticu-törvény elfogadása után kikérte a dossziéját, azt a választ kapta a CNSAS-tól, hogy a rá vonatkozó iratok nem találhatók. /!/ /Jakab Árpád: Átvilágítósdi – a politikai zsarolás román eszköze. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./
2006. július 21.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elutasította egy, a “Fontos Személyek” elnevezésű titkos levéltári anyag létezésére vonatkozó információkat, és megismételte: a Szekuritáté dokumentumait átadták a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS), az érvényben lévő törvények alapján. Előzőleg Marius Oprea történész számolt be arról, hogy létezik egy titkos levéltári anyag magas pozíciójú informátorokról, akik közvetlenül a Szekuritáté vezetőségének jelentettek, s ezt nem adták át a CNSAS-nak. /“Fontos személyek”. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
2006. július 21.
A kommunista rendszerben a titkosszolgálat kiskorúakat is beszervezett. A Kommunizmus Bűneit Kutató Intézet szerint – állította a kormányfő tanácsadója, Stejarel Olaru történész – a Szekuritáténál ,,pszichológiai robotképeket” is készítettek a beszervezett kiskorúakról, ezek alapján a mára már felnövő egykori gyerekinformátorok megzsarolhatóak és akitivizálhatók. Olaru hangsúlyozta, a Román Hírszerző Szolgálat a mai napig nem adta át archívumának teljes anyagát a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak. Így a zsarolás lehetősége mai napig fennáll. Hogy összesen hány százezer személyt szerveztek be, megoszlanak a vélemények, azt viszont Marius Oprea történész, a Kommunizmus Bűneit Kutató Intézet igazgatója tényként közölte Tusványoson, hogy a rettegetett Szekuritáté nem tűnt el, csak ,,privatizálódott”, a tisztek ma a politikában és az üzleti életben tevékenykednek. Oprea szerint ők irányítják mind a politikai, mind a gazdasági életet, számuk körülbelül tízezerre tehető. Oprea leszögezte, a Szekuritáté mindig is nagy érdeklődést szentelt a magyar kisebbségnek, ,,nagy szüksége volt az információkra a kisebbségben élők köréből, ezért közülük is nagy számban verbuvált informátorokat”. Oprea szerint a hírszerző szolgálat többnyire a volt szekuritáté tisztjeit vette át, amiből az is következik, hogy ezek ma is aktivizálhatják egykor megzsarolt informátoraikat. /Bogdán László: Kiskorú besúgók, magyar ügynökök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2006. augusztus 3.
A Tariceanu-kabinet mindaddig vár a nemzetbiztonsági törvények elfogadásával, amíg a civil szervezetek benyújtják módosító indítványaikat a kormány által kidolgozott kerettörvény-tervezethez, és a minisztériumok is megteszik javaslataikat, jelentette be Oana Marinescu szóvivő, válaszképpen az államfő sürgetésére. Traian Basescu államfő korábban kijelentette, nem nevezi ki a titkosszolgálatok lemondott vezetőinek utódait, amíg a parlament el nem fogadja az új nemzetbiztonsági törvényeket. A kormány már múlt heti ülésén megvitatta a miniszterelnök két bizalmasa – Radu Stroe kormányfőtitkár és Marius Oprea történész – által készített nemzetbiztonsági kerettörvény-tervezetet. A Tariceanu-féle jogszabály egyik legfontosabb újdonsága az, hogy két titkosszolgálatot – a Kormányőrséget (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálatot (STS) – a kabinet hatáskörébe utal. Eszerint a SPP és a STS vezetője a belügyminisztériumi, illetve a távközlési tárca egy-egy államtitkára lenne, akiket a miniszterelnök nevez ki. A jelenlegi törvények értelmében e két titkosszolgálat igazgatójára az államfő tesz javaslatot. A kormány változata emellett azt is előírja, hogy a SPP és a STS többé nem végezhet telefonlehallgatásokat sem. E tervezetet a kormányfő már május végén elküldte minisztereinek véleményezésre, kilenc tárcavezetőtől még nem kapott választ. Köztük Nagy Zsolt távközlési minisztertől sem, aki elmondta: június 24-ig kellett volna megtennie javaslatait a dokumentummal kapcsolatosan, de ezt végül nem tette meg. A tervezetet ugyanis elfogadhatónak tekinti. Traian Basescu államfő áprilisban öt jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett elő és bocsátott közvitára az elnöki hivatal internetes honlapján, ezekből Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök csak négyet vett át: a SRI, illetve a SIE működését szabályozó törvényt, a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó tervezetet, illetve a titkosszolgálati alkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabályt. A Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) májusi ülésén Basescu és Tariceanu bejelentették, hogy a kormány hamarosan elfogadja és a parlament elé terjeszti a jogszabálycsomagot, a tervezetek azonban eddig még csak nem is szerepeltek a kabinet üléseinek napirendi pontjai között. A Basescu-féle tervezeteket a liberálisok ugyanis elfogadhatatlannak tartották. Érvelésük szerint e jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a titkosszolgálatokat rendkívüli állapotok esetén. Az elnök törvényjavaslatait a civil szervezetek is sokszor bírálták. A Nyílt Társadalom Alapítvány szerint a tervezetek több előírása is sérti az emberi jogokat. Az elnöki hivatal által javasolt nemzetbiztonsági törvénycsomag rendelkezései szerint akár bíróság elé is kerülhet az az RMDSZ-es politikus, aki Románia területi-közigazgatási rendszerének módosítását javasolja, új régiók létrehozását szorgalmazza. Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja korábban elmondta: így is értelmezhető a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó törvénytervezet egyik passzusa, miszerint: a nemzetbiztonságot veszélyezteti az összes olyan „szeparatista” törekvés, amely az ország területi egységét és feloszthatatlanságát érinti. /Cseke Péter Tamás: A kormány csak alapos elemzés után fogadja el a nemzetbiztonsági jogszabályokat. A kormány megnyirbálta Basescu törvényeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
2006. augusztus 5.
A Legfelső Védelmi Tanács által elfogadott nemzetbiztonsági törvénycsomaghoz hasonlóan a kormány főtitkársága is azonos témakörű jogszabályt dolgozott ki, amely heves vitákat vált ki. A védelmi tanács tervezete a civil szféra felháborodását okozta, mert a tervezet túl nagy hatalmat biztosít a titkosszolgálatoknak. A jogszabály felhatalmazza a titkos ügynököket, hogy bírói engedély nélkül lehallgassák a gyanúsítottakat. A kormány tervezetét Calin Popescu Tariceanu kormányfő nemzetbiztonsági tanácsosa, Marius Oprea történész dolgozta ki. Ez az elképzelés sem nyerte el a civil szféra tetszését. A Jogforrások Központja szervezet azt kifogásolja, a törvénytervezet nem tisztázza, hogyan lehet ellenőrizni az információk titkosításának, illetve a titkosítási kötelezettség feloldásának törvényességét. A Nyílt Társadalomért Alapítvány szerint a tervezet csak kinyilatkoztatások szintjén foglalkozik az emberi jogok betartásával. /Kereszttűzben a nemzetbiztonság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
2006. augusztus 17.
A kormányban két volt szekus tiszt is van, jelentette ki Marius Oprea történész egy tévéműsor keretében. Calin Popescu Tariceanu kormányfő biztonsági szaktanácsadója két személyt nevezett meg: az egyik Silvian Ionescu, a Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője, a másik pedig Aurel Teodorescu, a Munkaerő Migrációs Hivatal igazgatója. A két demokrata párti tisztségviselő elismerte szekus múltját, amelyet – állításuk szerint – soha nem tagadtak. Előzőleg Emil Boc, Demokrata Párt (DP) elnöke, kijelentette, hogy kizárják a pártból mindazokat, akik együttműködtek a Szekuritátéval. Ionescu elmondta, hogy a DP-nek tudomása volt múltjáról, ennek ellenére támogatták, és tisztségekkel bízták meg. /Demokrata párti szekus tisztek a kormányban. A DP ismerte múltjukat, amikor kineveztette őket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2006. augusztus 19.
A Monica Macovei igazságügyi miniszter által bemutatott kritériumok, valamint a civil szervezetek javaslatai alapján módosították a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, a soron következő kormányülésen megvitatják azt – nyilatkozta Marius Oprea, a kormányfő biztonsági szaktanácsadója. Hozzátette, a nemzetbiztonsági törvények mindaddig közvita tárgyát képezik, amíg a parlament el nem fogadja őket. /Véglegesítették a nemzetbiztonsági törvényeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2006. augusztus 28.
Bűnügyi feljelentést tesz a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) azon szekus tisztek ellen, akik kiskorúakat szerveztek be informátori munkára – közölte Marius Oprea történész, az intézet elnöke. Oprea, aki egyben a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, elmondta: a feljelentést a katonai ügyészségnek adják át. Emlékeztetett arra, hogy Szeben megyében például az 1989-ben beszervezett ügynökök 20 százaléka kiskorú volt, ami egyben azt bizonyítja, hogy a Szekuritáté „ifjú gárda” felkészítéséhez kezdett. – Nem lesz nyugtom, amíg nem látok egy cselekedeteiért bebörtönzött szekust – mondta. Magyarázatképpen hozzátette: kutatásai során 9–11 éves beszervezett gyermekek aktáira bukkant. Oprea szerint Ion Iliescu volt államfőt is ki kell hallgatnia a Szekuritáté Iratait Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS), hiszen párt-elsőtitkári minőségében a Szekuritáté tevékenységét is irányította. Mona Musca pártból való kizárását illetően Oprea elmondta, hogy ezen intézkedést egységesen kell alkalmazni mindenki esetében. /Feljelentik a kiskorúakat beszervező szekusokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2006. augusztus 29.
Újratárgyalja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) Corneliu Vadim Tudor ügyét. Erre azt követően kerül sor, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) is eljuttatta az átvilágító bizottsághoz a birtokában levő négy politikus-dossziét, ezek közül az egyik további adatokat tartalmaz a nagy-romániás pártvezérről. Száz autóbusznyi, 10 000 ember mozgósításával fenyeget Corneliu Vadim Tudor, akik majd kidobják Mircea Dinescut az átvilágító bizottság székházának ablakán. Nagy-Románia Párt elnöke felháborodását azok a sajtókommentárok vívták ki, amelyek szerint újabb bizonyítékok érkeztek a kémelhárítástól szekus múltjára vonatkozóan. A Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ több egykori titkosrendőrség tisztjeiről készült iratcsomót is átküldött az átvilágító bizottságnak. Az Evenimentul Zilei lap értesülései szerint az átadott dossziék közül az egyik Adrian Paunescué, akit állítólag Vadim Tudorhoz hasonló módon akartak beszervezni. Marius Oprea történész, miniszterelnöki tanácsos információi szerint egy másik ismert politikus, Rodica Stanoiu volt igazságügy-miniszter is ügynök volt, ő Paula fedőnév alatt jelentett. Elmondása szerint a volt szociáldemokrata tárcavezető legalább száz egykori szekustisztet foglalkoztatott a minisztériumban. /Sz. K.: Újabb politikus-dossziék az átvilágító bizottságnál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2006. szeptember 1.
Marius Oprea, a kormányfő tanácsadója bemutatta a nemzetbiztonsági törvénycsomag végleges változatát a sajtónak. A Traian Basescu államfő által korábban javasolt jogszabályokból kikerültek az emberi jogokat sértő előírások. Oprea vázolta a titkosszolgálati intézményeket érintő változtatásokat. Eszerint az egyik titkosszolgálat, a Kormányőrség /SPP/ a Belügyminisztérium egyik főosztályává alakul, a telefonok lehallgatásával foglalkozó Különleges Távközlési Szolgálat /STS/ pedig a Informatikai és Távközlési Minisztérium hatáskörébe kerül. A törvénycsomag előírásai szerint a titkosszolgálati alkalmazottakat terrorcselekmények, fegyver-, ember- és drogcsempészet nyomozásába vethetik be, a nyomozás legtöbb tizenhat órán át tarthat. A törvény megtiltja a titkosszolgálatoknak, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak, illetve ügynököket szervezzenek be a sajtóba, a politikai pártokba, az egyházakba és a szakszervezetekbe. /Cs. P. T.: Korrigálták Basescu hírszerzés-törvényeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2006. szeptember 1.
Az alapvető emberi szabadságjogokat tiszteletben tartó nemzetbiztonsági törvénycsomagot ígér Marius Oprea történész a miniszterelnök tanácsadója és Radu Stroe, a kormány főtitkára, aki egyben a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottság elnöke. A tavaly bemutatott tervezet a civil szféra heves ellenkezését váltotta ki, mivel a hírszerzés ügynökei túl nagy hatalmat kaptak volna. A mostani, finomított változat sem nyerte el a civil szféra tetszését. Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke úgy vélte, hogy ez továbbra is túl nagy hatalmat biztosít a hírszerzési szervek titkosügynökeinek. A titkosszolgálatok ideiglenes vezetése sincs pontosan szabályozva Weber asszony szerint. A liberálisok korábban felszólították Basescut nevezzen ki új igazgatókat, az államfő azonban ezt a kérést megtagadta, és jelezte, csak akkor hoz döntést az új hírszerzési igazgatók kinevezéséről, amikor a parlament is elfogadja a nemzetbiztonsági törvénycsomagot. Stroe szerint a titkosszolgálatokat nem lehet hatékonyan ellenőrizni, mivel azok belső működési szabályzatukra hivatkozva kerülik meg a törvényes előírásokat. Ezért szerinte ki kell terjeszteni a hírszerzési szerveket ellenőrző parlamenti szakbizottság hatáskörét. /(borbély): Szabadságjogokat tiszteletben tartó nemzetbiztonsági törvénycsomag? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2006. szeptember 20.
Marius Oprea, a miniszterelnök biztonsági ügyekkel foglalkozó tanácsadója az ellenzék és a Konzervatív Párt (KP) szenátorait azzal vádolta, hogy „összeszövetkeztek a Szekuritáté védelmében”, amikor kivonultak a szenátus üléséről, amely a személyes dossziékhoz való hozzáférésre vonatkozó sürgősségi rendeletet vitatta. A Szekuritáté mint politikai rendőrség felfedésére és a személyes dossziékhoz való hozzáférésre vonatkozó 1999/187-es Törvény módosítását célzó sürgősségi rendelet már második hete szerepel a szenátus igazság- és emberjogi bizottságának napirendi pontjai között. /Oprea: Szövetkezés a Szekuritáté védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2006. november 14.
Traian Basescu államfő december 18-án mutatja be a parlamentben a Tismaneanu-bizottság kommunizmusról szóló jelentésének végkövetkeztetéseit. A bizottság tagjai várhatóan a kommunista rendszer elítélését fogják javasolni az államfőnek. Az év elején több civil szervezet felszólította Traian Basescut, hogy ítélje el a kommunizmust, aki azonban kijelentette, hogy erre csakis egy szakemberek által készített tudományos munka alapján hajlandó. Az államfő azzal érvelt, hogy bár közismertek a rendszer bűnei, de pontosan meg kell nevezni azokat a személyeket, illetve intézményeket, akiket ezekért felelősség terhel. „Bevallom, nem egyértelmű számomra, hogy szükséges-e a kommunizmus teljes időszakának az elítélése” – mondotta Basescu. Április 5-én megalakult a Vladimir Tismaneanu történész, politológus vezette kommunizmust kutató elnöki bizottság, amely a rendszer bűneit és visszaéléseit A bizottságban, többek között, részt vett Sorin Antohi, Mihnea Berindei, Nicolae Corneanu, Monica Lovinescu, Horia Roman Patapievici, Marius Oprea, Andrei Pippidi, Stelian Tanase és Constantin Ticu Dumitrescu is. A magyar történészekből álló kutatócsoportot Salat Levente politológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese vezette. /P. A. M.: A kommunizmus elítélését javasolja a Tismaneanu-bizottság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2007. január 15.
Egymást meghazudtoló kijelentéseket tett a hét végén Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Traian Basescu államelnök. A konfliktust Elena Udrea, a Demokrata Párt (PD) ügyvezető titkára, az államfő volt tanácsadója robbantotta ki. Elena Udrea azt állította, hogy egy fejléces, kézzel írott cédulán a miniszterelnök arra kérte az államfőt, járjon közbe a legfőbb ügyésznél Dinu Patriciu liberális üzletember-politikus érdekében. Calin Popescu-Tariceanu tagadta, hogy bármilyen levet írt volna Traian Basescunak. Traian Basescu elnök elmondta, hogy a cédula, melyről Udrea beszélt, megvan valahol, és utasítást adott, hogy keressék meg a Cotroceni-palota archívumaiban. Marius Oprea, a kormányfő személyes tanácsadója a titkosszolgálatok diverziójának véli a cédulaügyet. /Nyílt konfliktus az államfő és a miniszterelnök között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2007. február 16.
Hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett a parlament elé február 15-én a Nemzeti Liberális Párt részéről Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság elnöke és Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsosa. A hat tervezet egyebek között a hírszerzés és a kémelhárítás tevékenységét, a hírszerző tiszt státuszát, a Lehallgatásokat Végző Országos Hatóság, az SRI és a Külföldi Hírszerző Szolgálat megszervezését és munkáját szabályozza. A törvénycsomag célja Stroe szerint olyan szervezetté változtatni a titkosszolgálatokat, amelyek saját lelkiismeretük és a törvény szerint végezhetik munkájukat anélkül, hogy bárkitől is politikai utasítást kaphatnának. A megalakuló Lehallgatásokat Végző Országos Hatóságot is a parlament ellenőrizné. A kidolgozók szerint az előző hasonló jogszabály összeállításában volt szekusok is részt vettek Aurel Rogojanu a Szekuritate utolsó főnöke, Iulian Vlad egykori kabinetfőnöke irányításával. Rogojanut, egyébként a Román Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatója, Radu Timofte is személyes tanácsosaként foglalkoztatta. /Bogdán Tibor: A liberálisok változata – liberálisabb. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2007. május 26.
Tizennyolc évvel a kommunista rendszer romániai bukása után végre konkrét lépések történnek azoknak a felelősségre vonása érdekében, akiknek a kezéhez többezer, politikai okok miatt elítélt ember vére tapad. A kommunizmus bűntetteit és visszaéléseit kutató, 2006-ban kormányhatározattal létrehozott bukaresti intézet vezetője, Stejarel Olaru a napokban közölte: az intézet történészei mintegy nyolcszáz olyan volt börtönőr, börtönigazgató és börtöntábor-parancsnok ügyében folytattak vizsgálatot, akik 1989 előtt, a kommunista rezsim alatt szám szerint mintegy kilencvenezer foglyot bántalmaztak. A mintegy kilencvenezer áldozat nevét az intézet történészei 44 romániai börtön és 72 kényszermunka-tábor foglyainak, rabjainak iratai alapján azonosították. Sokan azonban a börtönökben sínylődő, illetve ott meghalt politikai fogoly közül semmilyen nyilvántartásba nem kerültek be, következésképpen a kommunizmus áldozatainak száma ennél jóval magasabb. A következő lépés a szóban forgó személyek tényleges büntetőjogi felelősségre vonása lenne. Ez függ azonban attól, hogy a vétkesek megbüntetésére egyáltalán lesz-e politikai akarat és szándék, hiszen a kétszáztíz vádlott közül egyesek 1989 után is aktív szerepet vállaltak, az illető személyek pedig jó nyugdíjban részesülve az államtól, jól megvannak. Az intézet vezetője, Marius Oprea elnök elmondta, míg a náci gyilkosokat mai napig keresik az argentínai dzsungelekben, addig a kommunista gyilkosok közöttünk élnek luxusvillákban. /Papp Annamária: Jóvátételt az áldozatoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2007. augusztus 25.
Erkölcsi és anyagi kártérítést igényelhetnek azok a személyek, illetve hozzátartozóik, akiket 1945. március 6. és 1989. december 22. között politikai okokra hivatkozva ítéltek el Romániában – áll az igazságügyi minisztériumi törvénytervezetben. Hasonló kezdeményezést tett a nyár folyamán Eckstein-Kovács Péter szenátor is. – A törvénytervezetet Toró T. Tibor képviselővel és Sógor Csaba szenátorral közösen hoztuk létre Varga Andrea történész hathatós segítségével – magyarázta Eckstein-Kovács Péter. – Hogy benyújtjuk-e saját törvénytervezetünket, azon múlik, hogy a minisztérium tervezete mennyire átfogó. A tárcavezető olyan hiteles személyekkel és intézményekkel dolgozott együtt, mint Ticu Dumitrescu, a Hadifoglyok Országos Szövetségének elnöke, és Marius Oprea, a kommunizmus ügyeit kutató intézet igazgatója. /N. -H. D. : Két tervezet a politikai elítéltek kártérítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2007. szeptember 29.
Az Academia Caţavencu szatirikus hetilap olvasói 2007 nyarától ismét hetente kézbe vehetik a Lista lui Secu (A Szeku listája) című mellékletet. A melléklet dokumentumértékű: a Szekuritáté egykori tisztjeinek névjegyzéke, betűrendi sorrendben, részletes adatokkal. A Szeku listája előreláthatólag négyezer nevet tartalmaz majd, miközben az erre szakosodott állami intézmény, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács /CNSAS/ 2006 végéig mindössze 153 tiszt nevét hozta nyilvánosságra. A Szeku listájának elkészítése Marius Oprea történész kezdeményezése volt 2003-ban. A Román Jelenkorkutató Intézet munkatársaként javasolta akkor az Academia Caţavencu szerkesztőinek, hogy jelentessék meg a névjegyzéket. A névjegyzéket, a tudományos, dokumentációs munkát ketten készítik: Nicolae Videnie és testvére, George Videnie. A Román Jelenkorkutató Intézet (IRIR) keretében dolgoznak, de jelentős logisztikai segítséget kapnak a Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézettől (IICCR) is. A Szeku listája idén második kiadásához érkezett, 2007. július közepén a „B” betűnél tartottak. Tavaly már közöltek egy 1500 névből álló jegyzéket, azóta bővítettek a listára. A Szekuritáté munkaanyagainak konspiratív jellegük volt, az információ torzításának számos válfaját alkalmazták elkészítésükkor. A politikai rendőrség sokszor erőszakkal kényszerített ki hamis nyilatkozatokat az áldozataitól vagy éppen a beszervezett besúgóktól. Megtörtént az is, hogy a tiszt orvosi, pszichológiai látleleteket hamisított, sok esetben gyilkosságokat is sikerült így leplezni. Segítené a munkát, ha hozzá tudnának férni a volt szovjet levéltárakhoz, vagy pedig el tudnának beszélgetni a Szekuritáté második vonalában dolgozó, még élő tisztekkel is. Az emlékiratok, naplók hitelessége megkérdőjelezhető. Egyes emlékiratok szerzői érezhetően szubjektívek. A CNSAS-ból származó források szerint eddig 14 ezer volt szekus tisztet sikerült nyilvántartásba venniük. Nicolae Videnie egyelőre 4 ezer névvel számol, de a lista a kutatások során bővülhet. /Cseke Péter Tamás: A szekus tiszt robotképe: gonosz, gonosz, gonosz (interjú). Bukaresti interjú Nicolae Videnie jelenkortörténésszel, a Lista lui Secu összeállítójával. = Korunk (Kolozsvár), 2007. szeptember/
